Emléktábla avatás a 200 éves erdészeti felsőoktatás emlékére


A 200 éves az erdészeti felsőoktatás ünnepségsorozatának lezárásaként 2009. december 15-én az Erdőmérnöki Kar  emléktáblát avatott. Avatóbeszédében Prof.dr.Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora méltatta Sz.Egyed Emma szobrász munkásságát, kérve és bíztatva a művésznőt a további csodálatos alkotások megálmodására. Rektor úr beszédében méltatta az erdészeti felsőoktatás terén elért korábbi és legújabb sikereket, köztük kiemelve az öt éves erdőmérnök képzés visszaállításáért folytatott tárgyalásokat és azok eredményét.

"Remélem és kívánom, hogy lesz lehetőségük a 250 éves emléktábla elhelyezésére - szólt az Erdőmérnöki Kar hallgatóihoz beszédében a rektor, miután Prof.dr.Náhlik András dékán úrral közösen leleplezték az emléktáblát.

Sz.Egyed Emma alkotásában a kezdet és a jelen, Selmec és Sopron intézményének főkapui és épületei láthatók, a művésznőtől megszokott gyönyörű ábrázolásban.

Az Erdőmérnöki Kar a 200 éves erdészeti felsőoktatás ünnepségeinek méltó lezárásaként készíttette és helyezte el az emléktáblát a Soproni Campus "B" épületének aulájában.

A kar vezetésének és a hallgatók képviselőinek koszorúzása után az Erdészhimnusz eléneklésével zárült az ünnepség.


Megkezdődtek a téli záróvizsgák az Erdőmérnöki Karon

2009. december 15-én megkezdődött a téli záróvizsgaidőszak. Az erdőmérnöki Bsc, természetvédelmi BSc, vadgazda mérnöki BSc és környezetmérnöki BSc szakon keresztfélévben az oklevél megszerzéséhez eljutott hallgatók számára az elkövetkező pár nap eseményekkel és nem kevés izgalommal jár majd. Számot kell adniuk tudásukról a záróvizsga bizottságok előtt, majd a továbbtanulni szándékozóknak a felvételi eljárás keretében még egy szóbeli elbeszélgetésen kell részt venniük.

Erdőmérnök jelölt 21 fő, okleveles erőmérnök-jelölt 6 fő, okleveles környezetmérnök-jelöltl 1 fő, környezetmérnök-jelölt 8 fő, természetvédelmi mérnök-jelölt 20 fő, vadgazda mérnök-jelölt 22 fő veheti át a sikeres záróvizsgája után a Kar Diplomaosztó Kari Tanácsülésén oklevelét.





Új, hiánypótló tankönyv az Erdőmérnöki Karon

Újabb igényes tankönyv született a Nyugat-magyarországi Egyetemen. Dr. habil Kosztka Miklós Erdészeti útépítés - erdészeti utak építése c. könyvét a napokban mutatták be az Erdőmérnöki Karon. A kétrészes tankönyvet (amelynek most második kötetét vehetik kézbe az oktatók és a hallgatók, és amelynek hamarosan az első része is napvilágot lát), azok forgathatják haszonnal, akik az erdőfeltárás, az erdészeti utak tervezése, illetve építése területén kívánnak tájékozódni. Részletek»»


A

Nyugat-magyarországi Egyetem
Erdőmérnöki Kara
2009. október 12-én
tudományos tanácskozást

szervez az erdőgazdálkodás, környezetvédelem, természetvédelem és vadászat témakörökben. A tanácskozás célja, hogy a hazánkban e területeken oktató és kutató felsőoktatási intézmények fóruma legyen:
- délelőtt folyamán plenáris ülés, meghívott előadókkal
- délután öt szekcióban párhuzamos tanácskozás a szűkebb szakterület érdeklődőivel:
    - Erdőgazdálkodás (szekcióelnök: Prof. Dr. Varga Szabolcs)
    - Erdészeti műszaki (szekcióelnök: Prof. Dr. Horváth Béla)
    - Környezettudományok (szekcióelnök: Prof. Dr. Mátyás Csaba)
    - Természetvédelem (szekcióelnök: Prof. Dr. Bartha Dénes)
    - Vadgazdálkodás (szekcióelnök: Prof. Dr. Faragó Sándor)

A tanácskozás kezdési időpontja: 9:00.

A konferencia helyszíne az Erdőmérnöki Kar Erzsébet kerti oktatási épülete (Tóth Antal utca). A gépkocsikat célszerű az Egyetem területén vagy a Gyermek és Ifjúsági Központ parkolójában hagyni és gyalog megközelíteni a helyszínt.

A konferenciára regisztrálni elektronikusan kell.

Amennyiben szállásra lesz szükésge, itt utána nézhet.


Képek a Konferenciáról















Kari Konferencia 2009



Tanácskozás az európai bükkösök jövőjéről

Az EU COST E52 kódjelű együttműködési programja keretében október 6. és 8. között  3 napos tanácskozást szervez Mátyás Csaba professzor kutatócsoportja, amelynek témája a bükk fafaj várható reakciója az előrejelzett klímaváltozásra. A probléma az egész európai elterjedési területen megválaszolásra vár, a tanácskozáson az eddigi közös kutatási eredmények alapján új európai stratégiát kívánnak kialakitani a bükk állományok felujítása és szaporítóanyagának hasznositása tekintetében. A résztvevő 20 ország képviselői felkeresik a nemzetközi származási kísérleti hálózat magyar területét Zalában, és egy aszálykárosodott bükköst az Őrségben.


Nemzeti identitás – Pályaidentitás Tudós mesterek

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM APÁCZAI CSERE JÁNOS KAR NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET, a VEAB MAGYARSÁGKUTATÁSI MUNKABIZOTTSÁGA  és a MAGYAR PEDAGÓGIAI TÁRSASÁG GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI TAGOZATA
tisztelettel meghívja Önt a DR. KARÁCSON IMRE ESTÉK sorozat keretében
Nemzeti identitás – Pályaidentitás Tudós mesterek című beszélgetésre
Időpontja: 2009. szeptember 28., 16 óra
Helyszín: Erdei Iskolai Oktatóközpont, Ravazd
Ember és Természet
„...Én is az erdő fája vagyok.”
A beszélgetőest vendége:
Prof. dr. Solymos Rezső
akadémikus, c. egyetemi tanár, kutatóprofesszor
Az MTA Erdészeti Bizottságának, az MTA Közgyűlésének tagja, az Erdészeti Kutató Intézet Nemzetközi Szövetsége erdőnevelési munkabizottságának társelnöke, több kétoldalú nemzetközi erdészeti együttműködés hazai vezetője. Számos honi és nemzetközi elismerés birtokosa, többek között 1979-ben Akadémiai Díjat, 1986-ban az Országos Erdészeti Egyesület Bedő Albert-díját nyerte el. Emellett a nemzetközi hírű kutatóprofesszor 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, majd öt évvel később, 2004-ben az OTKA kutatások témavezetőjeként elért eredmé-nyeiért az Ipolyi Arnold Tudomány-fejlesztési díjat vehette át, 2005-ben Szülőföldje Díszpolgára.
Dr. Magas László ny. vezérigazgató
„Az ország fában legszegényebb tájáról, Szol-nok megyéből származom. Kinek köszönhetem, mégis ezt a gyönyörű hivatást? Tanáraimnak, akiknek hálával tartozom a csodálatos erdei kirándulásokért, táborozásokért, kerékpár túrá-kért. Ők szerettették meg velem a természetet.
Később az egyetemen kiváló professzoroktól ta-nultam a szakmát, a hivatástudatot és az emberi tisztességet. Ezt követően közel két évtizedig egykori Alma Materben oktathattam. Korábbi tanáraim munkatársuknak fogadtak, segítségük-kel igyekeztem gyarapítani szakmai tudásomat.
1992-től vezetem a Kisalföldi Erdőgazdaságot. Ez alatt a 17 év alatt sok nehéz és szép feladatot kellett munkatársaimmal megoldanunk. Ezekhez a sikerekhez kellett egy összetartó csapat, ame-lyik élvezte az élet különböző területén dolgozó kollégák segítségét.
Az aktív pályától elköszönök, de remélem marad még feladatom, amit a magyar erdőkért te-hetek.”
Az erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás, erdészeti természetvédelem területén kifejtett kimagasló tevékenysége elismeréséül Pro Silva Hungariae – Magyar Erdőkért díjat vehette át 2009-ben.
Dr. Magas Lászlóné igazgató
„Hivatásom a gyógypedagógia, erre esküdtem fel – vallotta mestere hitvallását. A segítség-nyújtás is lehet szenvedély.”
A soproni Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógia Módszertani Intézmény, Általános és Speciális Szakiskola igazgatója. Az igazgatónő szakmai felkészültségét, kreativi-tását, elhivatottságát bizonyítja az iskola oktatás-nevelés-fejlesztés területén elért eredményei, tanítványai sikere. Célkitűzése, hogy boldog, kiegyensúlyozott és hasznos polgárai legyenek hazánknak azok a fiatalok, akik az iskolából kikerülnek. Az intézmény vezetése mellett szakmai munkája elismeréseként a NyME ACSJK felkérte a gyógypedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája szak gyakorlati képzésének irányítására, a jelöltek felkészítésére, melyet felelősségteljesen és példamutatóan végzett.
Házigazda:
Kovátsné dr. habil Németh Mária intézetigazgató, főiskolai tanár, munkabizottsági és társasági elnök
A beszélgetést vezetik: Gróz Andrea adjunktus, Ritter Andrea tanársegéd
Beszélgető-partnerek: Kövecsesné Gősi Viktória tanársegéd; Lampert Bálint tanársegéd
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg.


Kutatók éjszakája


Ön is szerette volna annak idején felrobbantani a kémialabort? Nem értette, miért kell megtanulni a ferde hajítás képletét? Inkább szagolja az ibolyát ahelyett, hogy kiszámolja az ibolyaillat terjedési sebességét, vagy, azt, hogy mekkora vonzerőt gyakorol Önre a kontyos fizikatanár?
Ha így volt, de ennek ellenére szívesen megismerné a sokszínű világ újabb titkait, akkor jöjjön el minél többre a Kutatók Éjszakája több száz programja közül 2009. szeptember 25-én! Ezen a napon és éjszakán Magyarország 18 településén várjuk a látogatókat ingyenes rendezvényeinken.

Mottónkat Albert Einsteintől kölcsönöztük: „Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi!”

Kíváncsi Ön is, hogy milyen programok lesznek?!
Csak ízelítőül: Ráhangolódásként szálljon ki a vízzel hajtott álomautóból és igyon egy Pi-sört. Ha ezzel megvan, próbáljon meg eligazodni a saját mentális térképén, majd tegyen egy sétát a martonvásári Fitotronban, a szegedi Füvészkertben vagy röpködjön Budapest felett (repülés-szimulátorral)! Ha megéhezik, a molekuláris konyhában, vagy a biotechnológiai boszorkánykonyhában a helye, ahol kőkorszaki öko-ételeket fogyaszthat, s ha már itt van, ismerkedjen meg a dínók világával!
Az igazán kíváncsiak….
- megvizsgálják mobil távcsövekkel a Holdat és más égitesteket;
- megtudják, hogyan befolyásolja észrevétlenül az internet a véleményünket;
- megismerik a természeti környezet gyógyító erejét;
- megnézik a látványos fizikai és kémiai kísérleteket;
- megnézik, hogy boncolnak halakat és embereket;
- kipróbálják a hűsítő szellőt a szélcsatorna-bemutatón;
- atomreaktort látogatnak;
- udmurt vagy komi-permják nyelvleckéket vesznek; és …
- megmérettetik magukat a sudoku-versenyen!
Ha mindez Önnek nem elég, akkor végül bemutatjuk Kisvakondot, a kémikust….
Helyszínek:
Budapest (több helyszín), Baja, Debrecen, Eger, Gödöllő, Győr, Kecskemét, Martonvásár, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Nyíregyháza, Pécs, Piliscsaba, Sárospatak, Sopron, Szarvas, Szeged és Szombathely, Veszprém.

A Kutatók Éjszakája elsősorban a 10-18 éves diákok körében szeretné növelni a tudományos pálya vonzerejét, de a programokra várjuk az összes korosztályt, hiszen a tudomány, a tudományos munka alapvetően befolyásolja mindannyiunk életét. Ez kitűnő alkalom arra, hogy megtudja, az egyes találmányok, újdonságok vagy soha észre nem vett praktikus dolgok mögött milyen tudás, elgondolás, elkötelezettség áll.
A rendezvényt egy fiataloknak szóló pályázat is színesíti: videófilm-készítő versenyt hirdetünk a 14-18 és a 19-25 éves fiatalok számára maximum 3 perc hosszúságú kutatással kapcsolatos kisfilmek elkészítésére, 2009. szeptember 11-i határidővel. A díjkiosztóra Budapesten, a Kutatók Éjszakája központi rendezvényén kerül sor.
A Kutatók Éjszakájára minden év szeptemberének utolsó péntekén kerül sor, legközelebb 2009. szeptember 25-én. Ezt a tudományos-szórakoztató fesztivált
2006-tól egyre bővülő partnerség szervezi. Az eseménysorozat népszerűsége mind a programszervezők, mind pedig a látogatók körében folyamatosan nő: 2006-ban 4, 2007-ben már 11, 2008-ban pedig 14 együttműködő partnerrel várta a látogatókat. 2009-ben a 19 partner már 18 városban2 rendez meg közel 500 izgalmas, interaktív programot.
Szervezők
Budapesten:
Budapesti Műszaki Egyetem
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Semmelweis Egyetem
Tempus Közalapítvány

Vidéken:
Bajai Bemutató Csillagvizsgáló
Debreceni Egyetem
Eszterházy Károly Főiskola, Eger
Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas
Kecskeméti Főiskola
Miskolci Egyetem
MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár
Nyíregyházi Főiskola
Nyugat-Magyarországi Egyetem, (Győr, Mosonmagyaróvár Szombathely, Sopron) – Az Erdőmérnöki Kar programjai a Kutatók éjszakáján
Pannon Egyetem, Veszprém
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba
Pécsi Tudományegyetem
Széchenyi István Egyetem, Győr
Szegedi Tudományegyetem
Szent István Egyetem, Gödöllő


A programok a kutatókat és életpályájukat, a tudományos módszereket és eredményeket a tudományos előképzettséggel nem rendelkezők számára is érthető és élvezhető formában, az aktív részvételre lehetőséget adva mutatják be.
A 2009-es fesztivál a Kreativitás és Innováció Európai Évének kiemelt programja, és az év magyar nagykövetének, Losonczi Áronnak, a fényáteresztő beton feltalálójának a fővédnöksége alatt áll.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt a Kutatók Éjszakája programjain!

Az Erdőmérnöki Kar programjai a Kutatók éjszakáján


Szeretet, lelkesedés, gesztus…


Mi más juthatna az ember eszébe, ha azt a hírt hallja, hogy Dr. Ötvös Imre erdőmérnök Kanadából hazalátogat? Ahogy lenni szokott, most sem jött üres kézzel.

2009. július 16-án a Bank of Montreal 850 CAD-ról kiállított csekkét adta át azzal, hogy folytassuk a kert növénytábláinak cseréjét.
A 2001-ben megrendezett találkozó kapcsán hazalátogató Ötvös Imre és társai a kertben sétálgatva tapasztalták, hogy a növények táblázása hiányos. A meglévők állapota is nagyon vegyes, sok a sérült és a zománchiány miatt nehezen olvasható tábla. Visszatérve Kanadába, Safranyik Lászlóval arra az elhatározásra jutottak, hogy konkrét adománnyal segítik a Botanikus Kert tábláinak felújítását és cseréjét. A cél érdekében az egyetem vezetésétől garanciát kértek, hogy az adományt csak és kifejezetten a fent nevezett célra fordítják, mert addig nem kezdenek a gyűjtésbe.
Prof. Dr. Mészáros Károly a Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának akkori dékánja 2003. február 18-án levélben garantálta, hogy
• az adományozott összeg a Botanikus Kert növénytábláinak pótlására, felújítására fordítódik, melyre az adományozók szánják 
• az egyetem külön témaszámot nyit, amely biztosítja, hogy semmilyen más pénzforrással nem keveredik az adomány.
A gyűjtőmunka eredményeként 2004-ben 1000 CAD, 2005-ben 600 CAD, 2006-ban 2200 CAD adományt kaptunk az elhasználódott növénytáblák cseréjére.
Közben Palkovics János és társai alapítványt hoztak létre a kert megsegítésére melynek köszönhetően 2006-ban 1600 CAD támogatással nőtt a kertre fordítható összeg. Ebből a kertben 2006 őszén két emlékpadot helyeztünk el.
A levelek tanúsága szerint többszöri egyeztetés után az eloxált alumínium táblákra jutott a választás.
Mára 860 táblát helyeztünk ki; 500-at az elrongálódottak helyett, míg 360-at eddig kitáblázatlan növényekhez. Kihelyezésre vár még 150 db kész (gravírozott) tábla és rendelkezésünkre áll további 500 db gravírozásra váró tábla. A támogatásból sikerült megoldani 200 lágyszárú növény jeltáblázását is fehér műanyagból. A mostani ajándékkal együtt az elkülönített témaszámunkon 550 000,- Ft áll rendelkezésünkre a munka folytatásához.
Örömmel nyugtázta, hogy a gyengén látókra is figyelünk és az információszerzést pályázati pénzből speciális táblákkal számukra is biztosítjuk.
Leginkább mégis annak örült, az adomány a kijelölt célt szolgálja és hogy beigazolódott, az eloxált alumínium táblák valóban jól bírják az időjárás viszontagságait. A gravírozott szöveg nem érzékeny a kisebb ütésekre, a barna színnek köszönhetően nem feltűnő, így talán kevésbé van kitéve a rongálásoknak és tovább biztosítja az ismeretszerzést. A közel 1000 db tábla, amit az elmúlt évek során lecseréltünk jó állapotban van és többnyire a megfelelő növénynél található.
Reményeink szerint az adományozók is úgy érzik, jó helyre került a pénzük, jó célt szolgál. Mi pedig továbbra is próbálunk megfelelni az elvárásoknak és köszönjük a támogatást.








Tanévnyitó az Erdőmérnöki Karon

2009. szeptember 8.-án ünnepélyes keretek között megtartották az Erdőmérnöki Kar tanévnyitó tanácsülését, melyen részt vett Prof. Dr. Faragó Sándor, az egyetem rektora és Dr. Sirman Ferenc, az FVM szakállamtitkára is.
Elsőként Prof. Dr. Faragó Sándor köszöntötte a résztvevőket, üdvözölte az első éves hallgatókat, akiknek, szavai szerint, nemcsak az elkövetkező öt évét befolyásolja az ittlétük, hanem egész további életüket.
Köszöntötte a tiszteletdiplomában részesülőket, és kifejezte abbéli reményét, hogy becsületes, kitartó munkásságuk, életük követendő példa lesz az első éves hallgatók számára.
Üdvözölte a kollégákat, kitartást kívánva az új, oktatásban és kutatásban jelentkező kihívások megoldásához.
Prod. Dr. Náhlik András dékán ünnepi tanévnyitó beszédében elsőként az 1956-ban bekövetkező törésről beszélt, melynek következtében az akkori hallgatóinak és oktatóinak egész tömege kényszerült elhagyni az országot. Tisztelettel köszöntötte azokat, akik távozásra kényszerültek köszönte, hogy jelenlétükkel megtisztelték karunkat, büszkeségét fejezve ki, hogy, ha csak rövid időre is, az akkori évfolyam újra egyesülhetett a tiszteletdiplomák átvételének alkalmából.
Az első éves hallgatókat arra kérte, hogy elődeikhez hasonlóan tegyenek meg minden választott szakmájuk felvirágoztatására. Ugyanakkor műveltségük pallérozására is buzdította őket valamint felhívta a figyelmüket a nyelvismeret fontosságára. Röviden ismertette a kar által nyújtott oktatási és kutatási feltételeket valamint a különböző szakokon induló hallgatók létszámát.
Kinyilvánította a kar megbecsülését azok iránt, akik hosszú évek során öregbítették az intézmény hírnevét azzal, hogy bárhol voltak a világon, mindenhol sikeresen megállták a helyüket, eredményes, maradandó munkát végeztek. A tiszteletdiploma adományozása szervesen kapcsolódik hagyományainkhoz és elismerése a hosszú, szakmai életpályának - mondta.
Végezetül az első éves hallgatókat buzdította a kar történetének minél jobb megismerésére, amely, véleménye szerint, kötelez. Arra, hogy őrizzék a hagyományokat, és mindenkor alázattal viseltessenek szakmájuk iránt.
Ez után az Erdőmérnöki Kar Tanácsának előterjesztése alapján a Nyugat-magyarországi Egyetem Szenátusa az egyetem által adományozható legmagasabb kitüntetést, a tiszteletbeli egyetemi doktori „doctor honoris causa” címet adományozta Prof. Dr. Bondor Antalnak, az Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet nyugalmazott egyetemi tanárának és Prof. Dr. Mátyás Csaba akadémikusnak, a Környezet- és Földtudományi Intézet egyetemi tanárának. A kiváló professzorokat az ünnepségen az egyetem rektora és a kar dékánja díszdoktorokká avatta.
Az Erdőmérnöki Kar Tanácsa Pro Silvicultura Natura Et Venatoria Kari Dísztőr kitüntetést adományozott Sirman Ferencnek, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkárának.
Tiszteletdiplomákat (arany-, gyémánt-, vas-, és rubinokleveket) vehettek át az 50, 60, 65 és 70 évvel ezelőtt végzett okleveles erdőmérnökök, akiknek szakmaszeretete, áldozatos munkája és életútja méltó példaként szolgál az egyetemi ifjúságnak és az oktatóknak.
Rubinoklevélben részesült Palkó László okleveles erdőmérnök, Vasoklevélben részesültek Bodó György, Dr.Kondor Antal József, Kóthy István, Perlaki Ferenc József Gyula, Jekelfalussy Ferenc, szádecsnei és kardosfalvibSzádeczky Kardoss Béla, Vas Ferenc okleveles erdőmérnökök, Gyémántoklevélben részesült Beély Miklós, Békei Tibor, Bige Zsolt, Bognár Ferenc, Dr.Borsos Zoltán, Burkus Béla Antal, Dr.Csesznák Elemér, Csorba Jenő József, Dr.Danszky István, Dr.Erdős László István, Farkas Barnabás Gábor, Fuják József, Gádoros László Béla, Dr.h.c.Dr.Gencsi László, Gombossy Béla, Horváth Lajos Géza, Horváth Zoltán Ferenc, Jósvai Pál Zoltán, Dr.Kiss László, Kovács Dénes Károly, Kőhalmy Gábor Ede, Kurdy István, Dr.Láng Elemér Lajos, Dr. Schmidt Ernő Ferenc, Schűgerl Miklós, Szeberényi István, Szegletes József, Szél Ede, Ván László, Dr.Vicze Ernő, Zágoni István és Zoltán Tamás Imre okleveles erdőmérnökök.
Aranyoklevélben részesültek: Bakó József, Bakos Tibor, Dr.h.c.Dr.Balatinecz János, Balázs Árpád, Dr.h.c.Dr.Bariska Mihály, Bátai János, Bujdosó Alpár, Csizmadia Ferenc, Dávid Lajos, Deminger Károly, Feleki Árpád, Frankó János, Für Károly, Grozdits György, Héjja Anna, Hintsch Gusztáv, Dr.Horváth Mihály, Huszár Károly, Dr.h.c.Dr.Ifjú Géza, Jákóy András Géza, Kiss Gyula, Kiss János, Kiss Jenő, Kiss Tibor, Korán Zoltán, Kovács Jenő, Dr.h.c.Dr.Kozák Antal, Lakatos József, Matólcsy Géza, Nagy József Antal, Nyers Ferenc, Nyulász István, Ocskó István, Poprádi László, Dr.Rácz József, Ravai János, Reisz József, Reményfy László, Rodek Márton, Rónay Sándor, Skerlanicz Sára, Szamosi Gábor, Szántó Gábor, Szauer János, Tengely Béla, Veres Gábor, Weil József okleveles erdőmérnökök.
A selmeci hagyományok méltó ápolásáért, az egyetemért és hallgatótársaiért végzett kimagasló munkája, valamint kimagasló tanulmányi eredménye elismeréseként Alma Mater Emlékérmet vehetett át Kovács Ferenc okleveles erdőmérnök és Mészáros Péter okleveles környezetmérnök. Az Országos Erdészeti Egyesület által alapított Erdészcsillag Alapítvány Kuratóriumának ösztöndíját idén Lunk Eszter okleveles erdőmérnök hallgató nyerte el. Grátzer Miklós ösztöndíjat nyert el Juhász Lenke erdőmérnöki alapszakos hallgató. Kozák Antal ösztöndíjban részesül Kardos Bendegúz Gábor erdőmérnöki alapszakos hallgató; Pum Gyula Emlékéremben részesült Kollár Tamás doktorandusz hallgató és Rosta Katalin erdőmérnöki alapszakos hallgató. Köztársasági ösztöndíjat nyertek el Szépligeti Mátyás természetvédelmi mesterszakos hallgató, Borcsa-Bodolay Zoltán okleveles erdőmérnök hallgató, Bajdik Péter vadgazda mérnök hallgató, Biczó Balázs okleveles erdőmérnök hallgató, Szita Renáta természetvédelmi alapszakos hallgató, Osgyáni Anett erdőmérnöki alapszakos hallgató és Wágner Mária okleveles erdőmérnök hallgató.
A tanévnyitó kari tanácsülés utolsó napirendi pontjaként Dr. Pájer József dékánhelyettes feleskette az első éves hallgatókat, és prof. Dr. Náhlik András dékán ünnepélyesen a kar hallgatóivá fogadta őket.
A tanévnyitó ünnepélyességét fokozta Rácz Emőke előadó-művésznő zongorajátéka, valamint Tóth András előadóművész szavalása.


Kató Ferenc emlékére


Dr. h. c. dr. Kató Ferenc

1931-2009

2009. szeptember 6-án hosszantartó betegség után, életének 78. évében elhunyt Prof. Dr. Kató Ferenc, a Göttingeni Georg-August Egyetem professzora, a Nyugat-magyarországi Egyetem tiszteletbeli doktora, honoris causa cím birtokosa.

Erdőmérnöki tanulmányait Sopronban kezdte 1952-ben, oklevelét a Göttingeni Georg-August Egyetem Erdészeti Karán szerezte meg 1959-ben. 1963-ban Hannoverben tett államvizsgát. A Szövetségi Biológiai Kutatóintézet Erdei Növények Betegségei részlegében tudományos munkatársként dolgozott 1963-1966 között.

Promotio, Dr. forest címet szerzett a Göttingeni Egyetem Erdészeti Karán 1967-ben.

A Göttingeni Egyetem Erdészeti Üzemgazdaságtani Tanszékén tudományos asszisztensként tevékenykedett 1964-1974 között. 1973-ban Erdészeti üzemgazdaságból habilitált.

1974-ben kinevezték akadémiai tanácsosnak, majd akadémiai főtanácsos lett a göttingeni Üzemgazdaságtani Tanszékén. 1976-ban címzetes egyetemi tanárrá, 1979-ben pedig rendes egyetemi tanárrá nevezték ki.

Oktatási és kutatási tevékenységének súlypontját az erdőérték-számítás, a befektetés-számítás és az operációkutatás kérdéskörei képezték.

Az Erdészeti és Faipari Egyetemtől 1989-ben egyetemi tiszteletbeli doktori címet (honoris causa) kapott.

Kató Professzor Úr hosszú időn keresztül szoros kapcsolatot ápolt az Erdészeti és Faipari Egyetemmel. Mint az egyetemek közötti együttműködés szervezője, sok oktatónak segítette a göttingeni tanulmányait, tanfolyamait, tanulmányútjait. A kiutazási lehetőségek biztosítására aktívan szervezte a göttingeni kollégák magyarországi látogatását, sokan az Ő közreműködésével ismerték meg a magyar erdőgazdálkodást, a magyar erdészeket.

A rendszerváltás időszakában tapasztalatait a magyarországi erdészeti ökonómia szolgálatába állította, az erdészeti szakirányítás számára hasznos tanácsokat adott, az útkeresésben az erdőgazdálkodási vezetés számára eligazítást nyújtott. Az erdőmérnök¬képzésben jelentős többletmunkát vállalva németországi oktatása mellett Sopronban is előadásokat tartott az Erdészeti Üzemgazdaságtan témakörében, amelyhez jegyzetet állított össze 1991-ben. Különösen fontos volt az erdőérték-számítási kutatásainak ismertetése, amellyel új lendületet adott ezen diszciplína művelésének, például a csoportos gyérítések számítógépes szimulációs programjával.

Az Üzemtan Tanszék tevékenységét segítő, 1994-ben alakított Tudományos Tanács munkájában aktívan részt vett, németországi tapasztalatainak átadásával értékes segítséget nyújtott az alakuló Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási Tudományok Doktori Iskola tanácsadó bizottsága számára.

Baráti segítő tevékenysége eredményeként az Erdészeti Politikai és Ökonómiai Tanszéket már a 90-es években befogadták a német nyelvterületen működő erdészeti ökonómiával foglalkozó tanszékek és kutatóintézetek együttműködésébe, biztosította a magyar kollégák részvételét a „Forstökonomisches Kolloquium”-okon.

Tudományos tevékenységét számos publikáció jelzi, az erdőérték számítás világszerte ismert kutatója és oktatója volt.

 

Nyugodjék békében.

Emlékét kegyelettel megőrizzük.


bALEKHÉT 2009

Intézményünk több mint 200 éves hagyományokkal büszkélkedhet. Ezen hagyományok Selmecbányáról származnak, és a balekhét igen szerves része. Sokan hiszik azt, hogy a balekhét nem szól másról, mint az elsősök szekírozásáról, és itatásáról. Az idei balekhét is megmutatta, hogy ez nem így van. Ez az első Sopronban töltött hetük, itt ismerik meg egymást, és Firmáikat. Együtt néznek szembe a Firmák által állított feladatokkal. A csoportépítés itt kezdődik el. A közös munka az, ami a legjobban össze tudja kovácsolni a csoportot. Ezt szem előtt tartva állították össze a balekhét programját a Firmák, mely röviden a következő volt:
Régi hagyomány az Erdőmérnöki Karon, hogy a vasárnapi érkezés Csornán van. Idén is így volt. Itt történik a regisztráció, pólók, nótáskönyvek, balektudnivalók, balekújságok kiosztása. Miután mindez megtörtént külön vonattal indult fel a Kar Sopronba. A soproni pályaudvarról szekerekkel lehetett felmenni a Lővér Campingbe. Idén volt először, hogy nem az Egyetem területén volt az elszállásolás, hanem az Egyetem területén kívül, fenn a Lővér Campingben. A campingbe való érkezés után egy gyors orvosi vizsgálat, és szállásfoglalás, majd nótaest volt.
Hétfőn egész napos programként hegyvidéki túra volt. Itt az elsősök időeltolásokkal indultak, és körbejárták a hegyvidéket, miközben megismerkedhettek a Tanszékekkel is. Este egy finom paprikás krumpli várt a túráról befutókra.
Kedd délelőtt az Erzsébet kerti P épületben előadásokat hallgathattak az elsősök: Dékán Úr, és a szakfelelős tanárok bemutatták a kar öt szakját, majd a tanulmányi előadók a Neptunról, és a tanulmányi osztályról tartottak felvilágosítást. Ezt követően ebédszünet volt, amit Bartha Dénes professzor úr Selmecbányáról szóló előadása követett. Este hat órától pedig csoportokra bontva megismerkedhettek az elsősök Sopron nevezetesebb vendéglátó egységeivel, és a Tanszékekkel.
A szerdai nap városnézéssel indult, mely inkább csak az óvárost mutatta be. Ezt követően a Soproni Erdészeti Múzeummal ismerkedhettek meg az elsősök. A múzeumlátogatás után szakokra bomlott a kar, és minden szak Firmái, és elsősei külön-külön kirándultak, illetve főztek, ettek.
Csütörtökön voltak az első tanórák. Az órák után ebédszünet volt, mely után a Fertő tavon egy kiadós strandolás következett. Itt a másik két kar is jelen volt.
Pénteken különösebb program nem volt. Reggel összegyűltek azok az elsősök, akiknek még nem volt kollégiumi elhelyezésük, vagy albérletük, és együtt a Firmákkal ezeket próbálták orvosolni.
Zárszóul csak annyit, hogy a balekhét során a diákság annyira ismerte meg iskolánkat, és hagyományainkat, amennyire csak lehetett öt nap alatt. Emellett elkezdtek kialakulni az, akár egy életre szóló barátságok, illetve balek-Firma kapcsolatok. Az összetartozásról többször is tanúbizonyságot adtak, mely mutatja, hogy volt értelme a balekhétnek. Mindenki megtanulhatta, hogy a Soproni Egyetem a Hagyományok által merőben más, mint az ország többi egyeteme.








Geomágneses világkongresszus Sopronban


A Nemzetközi Geomágnességi és Aeronómiai Egyesület (International Association of Geomagnetism and Aeronomy, IAGA) 11. tudományos világkonferenciáját (1993: Buenos Aires, 1997: Uppsala, 2001: Hanoi, 2005: Toulouse után) 2009. augusztus 23-30. között Magyarországon, Sopronban tartotta. A konferencia a szilárd Föld mágnességével, a közép- és felsőlégkör jelenségeivel, az ionoszféra és a magnetoszféra fizikájával, valamint a Nap, a bolygók és az üstökösök fizikájával foglalkozott. A geomágnesség és aeronómia a föld- és környezettudományhoz sokrétűen illeszkedik: a mágneses tér rögzítette a régmúlt földtörténeti eseményeit, segít megérteni a Föld belsejének működését, és felfedi sokféle környezeti beavatkozás helyét. A Földet körülölelő mágneses tér védőpajzsot nyújt a napszél ellen, a mágneses tér időbeli változásai pedig kiváló lehetőséget nyújtanak a bolygóközi térben, illetve a Nap működésében bekövetkező – valószínűleg földi éghajlatváltozásban is megnyilvánuló – ingadozások megfigyeléséhez.

A végleges adatok szerint 2009. augusztus 23-30. között 52 országból 794 fizető résztvevő, valamint közel egyszáz hozzátartozó érkezett Sopronba. A konferencián − 53 szimpózium keretében − csaknem 700 szóbeli előadás hangzott el, és 480 poszterbemutatót is tartottak. A rendezvény védnökei: Pálinkás József, az MTA elnöke, Fodor Tamás Sopron polgármestere, Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter; díszvendége: Tom Beer (Ausztrália) Nobel-békedíjkas kutató, a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió magyar származású elnöke.

A szervező bizottságot csaknem 50 középiskolás és 20 egyetemista segítette, közöttük a NYME négy karáról a közvetkező nappali és PhD hallgatók: Badáczy Dorottya, Badáczy Luca, Bódis Virág Bereniké, Bunkóczi Ákos, Eredics Attila, Horváth Andrea, Horváth Anikó, Kósa Ildikó, Kovács Zsuzsanna, Molnár Csaba, Nagy Norina, Nebehaj Esztella, Nedelka Erzsébet, Simon Kitti, Szabó László, Szabó Melánia, Szabó Piroska, Válint Zsuzsanna.

A visszajelzések szerint a külföldi kutatók nagyszerűen érezték magukat Sopronban. (A legtöbb dicséretet éppen a diákok kapták.) A konferenciához csatlakozott a Föld Bolygó Nemzetközi Éve (2007-2009) Föld Planéta TV-je, amelynek világpremierje is itt volt Sopronban, a Széchenyi téren. A Springer könyvkiadó a konferencia alkalmából öt kötetes könyvsorozatot jelentet meg („IAGA Special Sopron Book Series” címmel).





Megemlékezés


Immár két éve, hogy Prof. Dr. Mészáros Károly, az Erdővagyon-gazdálkodási Intézet igazgatója, a NYME rektorhelyettese, az Erdőmérnöki Kar volt dékánja elhunyt. Az Erdővagyon-gazdálkodási Intézet, az Erdőmérnöki Kar és az egész erdésztársadalom fontosnak tartja, hogy a professzor emlékét méltóképp őrizzük. A megemlékezés egyik fontos állomása volt tavaly egy emléktábla avatása, melynek koszorúzására idén június 26-án ismét sor került. Az emléktáblánál Stark Magdolna docens asszony idézte fel a professzor munkásságának fontosabb állomásait. Prof. Dr. Faragó Sándor rektor úr Mészáros Károly vezetői képességeit méltatta. Az Erdőmérnöki Kar nevében Prof. Dr. Náhlik András dékán helyezte el a megemlékezés koszorúját. A hallgatói koszorúzás ébresztette rá sokunkat arra a szomorú tényre, hogy immár most is kisebbségben vannak azok a hallgatók, akiket a professzor ténylegesen oktatott.

Emlékének megőrzésében ezért is fontosak az olyan hosszú távú intézkedések, mint a Mészáros Károly Erdészeti Felsőoktatási Emlékalapítvány, melyet a közelmúltban alapítottak az erdész kollégák.

Az alapítvány egyik célja, hogy az erdészeti ökonómia és az erdészeti politika tehetséges fiatal hallgatóinak juttasson erkölcsi és anyagi támogatást. Ebben az évben az alapítvány három pályázót díjazott. A díjazottak és kutatási témájuk:

• Barkóczi Zsolt: Dendromassza alapú decentralizált energiatermelés alapanyagbázisának tervezése

• Holl Katalin: Természetes felújítások és fafajpolitika az erdészetben

• Patocskai Zoltán: Földminőség, földérték és fenntartható földhasználat, erdészeti vonatko-zások

A koszorúzást követően került sor az Erdővagyon-gazdálkodási Intézet és az MTA VEAB Gazdaság-, Jog- és Társadalomtudományi Szakbizottsága Mező- és Erdőgazdálkodási Munkabizottság által közösen szervezett Mészáros Károly Emlékülésre, ahol a Mészáros Károly Erdészeti Felsőok-tatási Emlékalapítvány díjazottjainak előadásai is bemutatásra kerültek.

A díjakat az Erdőmérnöki Kar tanévzáróján az alapítvány nevében a kuratórium elnöke Prof. Dr. Náhlik András dékán, Mészáros Bence a kuratórium tagja adta át, és a kitüntetetteknek gratulált Dr. Mészáros Károlyné, Zsuzsa asszony. A kitüntetettek alapítványi elismerő oklevelet és emlékalapítványi díszkorsót kaptak.

 












Intézeti Tudományos Tanács alakult az EMEVI-ben

Az Erdőmérnöki Kar Erdőművelési és Erdővédelmi Intézetében 2009. június 23-án megalakult az Intézeti Tudományos Tanács, amelynek tagjai: Dr. Bondor Antal emeritus professzor, Dr. Csóka György egyetemi magántanár, Dr. Papp Tivadar címzetes egyetemi tanár, Dr. Rédei Károly az MTA doktora, Dr. Solymos Rezső akadémikus, Szepesi András szakmai főtanácsadó (FVM), Dr. Tóth József címzetes egyetemi docens, és Dr. Varga Ferenc emeritus professzor.

A Tanács célja az Intézetben folyó

  • kutatási programokra javaslattétel, hazai kutatásokban való részvétel segítése,
  • a nemzetközi kutatások tudományos hátterének biztosítása,
  • a Regionális Egyetemi Tudásközpont Intézeti kutatási programjaiban szaktanácsadás,
  • oktatásfejlesztési javaslatok kidolgozása az Intézetben oktatott diszciplinákra kiterjedően,
  • meghívott előadóként az Intézet oktatómunkájának segítése,
  • jegyzetek, tankönyvek írásában, lektorálásában való részvétel,
  • a doktoranduszok munkájának segítése.
  • Az Intézet hosszú távú célja a Tudományos Tanács tagjainak bevonása az Intézet által oktatott és kutatott szakterületeken folyó munkánkba, ezáltal az egyes témakörök sokszínűségének és többoldalú megközelítésének a biztosítása.

     


    Szép Magyar Könyv


    Az Erdőmérnöki Kar 200 éves jubileumára megjelentetett Az erdészezi felsőoktatás 200 éve ("Almanach") című kiadványunk a Szép Magyar Könyv verseny főzsürije által oklevelet nyert.

     

    Az oklevél átadására az Ünnepi Könyvhét nyitónapján 2009. június 4-én (csütörtök) 17.30 órakor, az Aranytíz Művelődési Központ Lovagtermében került sor.

     

    A díjkiosztó ünnepségen, a díjat dr. Albert Levente professzor úr - a kiadvány szerkesztőbizottságának elnöke - vette át.






    Solymos Rezső 80 éves


    Az akadémikus születésnapja tiszteletére rendezett Erdőgazdálkodás és fahasznosítás – jelen és jövő című konferenciát 2009. május 21-én tartották a Magyar Tudományos Akadémia Székházában. A szervezést az MTA Agrártudományok Osztálya és Erdészeti Bizottsága bonyolította le, egyetemünk szoros közreműködésével. Az ünnepélyes eseményt Prof. Dr. Faragó Sándor az Erdészeti Bizottság elnöke, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora vezette le.

    Az előadások lehetőséget nyújtottak arra, hogy a hallgatóság bepillantást nyerhessen Solymos Rezső gazdag életpályájába. Az első előadásban Dr. Mátyás Csaba méltatta a nemzetközileg is elismert akadémikus munkásságát, majd kutatói tevékenységével ismerkedhettünk meg Dr. Führer Ernő és Dr. Veperdi Gábor közös előadása által. A neves szakember oktatási tevékenységét Dr. Náhlik András az Erdőmérnöki Kar dékánja latin szólásokra felfűzve foglalta össze.

    Ezt követően Dr. Solti László akadémikus, az Agrártudományok Osztályának elnöke mondott köszöntőt, majd megszólalt az ünnepelt, aki Az erdőnevelési kísérletek tapasztalatai a jövő számára című prezentációját mutatta be. Beszédében kiemelte a már meglévő erdőnevelési kísérleti hálózat fenntartásának fontosságát, hangsúlyozva az anyagi háttér biztosításának problémáit.

    A hazai erdővagyon aktuális és lehetséges jövőbeni állapotát Dr. Somogyi Zoltán ismertette, aki Dr. Marosi Györggyel és Dr. Veperdi Gáborral közösen dolgozta fel a témát. A szünet előtti előadást a NYME EMK Erdővagyon-gazdálkodási Intézet vezetője, Dr. Lett Béla tartotta Az erdővagyon számbavételének helyzete és jövőben alkalmazandó eljárásai címmel.

    A konferencia második felében Dr. Nagy Dánieltől az FVM Természeti Erőforrások Főosztályának főosztályvezetőjétől hallhattunk az új erdőtörvény várható hatásáról az erdővagyonra és annak hasznosítására. Ezután Faellátásunk forrásai egy határok nélküli piacon (a hazai faanyag konkurenciája) címmel Dr. Molnár Sándor előadása hangzott el. Az ünnepség záró eseményeként Solymos Rezső az Országos Erdészeti Egyesület díszoklevelét vehette át eddigi kiváló és lelkiismeretes munkásságának elismeréseként.

    A konferencia jó példája annak, hogy megvalósítható az ünnepelt erdész életének lényeges gondolata: „Az erdőt bevinni az Akadémiára, az akadémiát kivinni az erdőbe”.














    EU-s szakértői tanácskozás az erdőkről Sopronban

    EU-s szakértői tanácskozás az erdőkről Sopronban, a Nyugat-Magyarországi Egyetemen.

    A klímaváltozással a világ és Európa közéletében tudvalevőleg széles körben foglalkoznak. Ezen belül az erdők klímát befolyásoló szerepe is megfelelő hangsúlyt kap, azonban ma még alig figyelnek arra a jelenségre, hogy a melegedés és a szárazodás a mérsékelt övi erdőtakaró alsó határán nemcsak növekedés visszaesést, hanem tömeges pusztulást eredményezhet. Ennek első jelei már a Földközi-tenger mentén is észlelhetők, Magyarországon viszont – az ország klimatikai és ökológiai adottságai miatt – erőteljesebben jelentkeznek. Elsősorban Vas, Zala, Somogy megyékben az elmúlt évtized időjárása az erdőgazdálkodóknak már nagy károkat okozott, olyannyira, hogy jelenleg gazdálkodásukat meghatározza a károk korlátozása és felszámolása. Pl.: Vas megyében az elmúlt években az u. n. egészségügyi fakitermelés megközelitette az évi 150 ezer m3-t, az összes fakitermelés közel felét.  Ez hosszú távon ellehetetlenítheti a gazdálkodás feltételeit. A károk a természetvédelmi célú erdőket is komolyan veszélyeztetik. Május 11 és 15 között Mátyás Csaba akadémikus szervezésében egy nemzetközi szakértői fórum tárgyalja meg a klímaváltozás erdőket érintő kérdéseit

    A tanácskozás a kedvezőtlen jelenségek okait elsődlegesen genetikai és ökológiai szempontból tekinti át, és ajánlásokat fog megfogalmazni az előrejelzett erdőpusztulások megelőzésére, a lehetséges felkészülésre.

    Az összejövetelre, amely az EVOLTREE  Network of Excellence (EU 6-os keretprogram kutatási témája) keretében kerül sor, a világ minden részéről hívtak meg független szakembereket (Nyugat- és Dél-Európából, Szibériából, Kínából, Amerikából). Két tanulmányútjuk során a szakemberek fel fognak keresni három nyugatmagyarországi Erdészeti ZRt-t , ahol a károkról és azok megelőzési lehetőségeiről tájékozódnak.és meglátogatják az Erdészeti Tudományos Intézet sárvári központját is.

     


    Svéd vendégek az Erdőmérnöki Karon


    A Svéd Agrártudományi Egyetem Erdészettudományi Karának (Swedish University of Agricultural Sciences, Faculty of Forest Sciences) 46 hallgatóból és 2 oktatóból álló csoportja április 26. és május 2. között hazánkban járt. A tanulmányút során megismerkedtek a Nyugat-magyarországi Egyetem és az Erdőmérnöki Kar felépítésével, a karunkon folyó oktatással, kutatással. A soproni program keretében a vendégek ellátogattak a TAEG Zrt. Fűrészüzemébe, és megismerkedtek városunk nevezetességeivel is. A HM VERGA Zrt. és a Pilisi Parkerdő Zrt. területén folyó bükk és kocsánytalan tölgyes állományok természetes felújítása, valamint az MGSZH működése, és a magánerdőgazdálkodás lehetőségeiről, nehézségeiről szóló bemutatók is a terepi programok részét képezték. A hosszú hétvégén a csoport budapesti városnézésen vett részt. A hallgatók és az oktatók visszajelzése alapján sikeresnek mondott tanulmányút alapján bízhatunk a folytatásban.







    A NASA is beszáll a kutatómunkába (Kisalföld, 2009. március 7.)